Szanálni és rendet rakni abszolút spiri és kifejezetten egészséges!

rumli

Pár héttel azután, hogy megtalált a „konmari-módszer”, azon kaptam magam, hogy nem elég, hogy egyes ismerőseim is tudják, miről van szó, de amint  egy zárt Facebook csoportban felmerült a téma, rohamos konmarifertőzés vette kezdetét. Bevallom, én kissé megszállott lettem, de azért próbálom kordában tartani a szenvedélyem – persze, ez könnyű is, négy nyáriszünetes lurkóval a sarkamban nem tudok 24 órában lomolni és rámolni, bármennyire lelkes vagyok.

Na de mi is ez? Régóta tudom, milyen jó érzés évente egy-két alkalommal hatalmas szanálást tartani a cuccaim között. Megkönnyebbüléssel, felszabadultság-érzéssel jár, valahogy még a levegő is megtisztul, amikor kiszórjuk, ami csak a helyet foglalta. Ráadásul szeretem, ha rendszerezetten, átláthatóan vannak a dolgaim, márpedig kevesebb cuccot könnyebb rendszerezni, pláne rendezetten tartani. Erre jön Marie Kondo, aki erről a témáról egy komplett könyvet írt, de nemcsak azt taglalja benne, hogy ne őrizgessünk felesleges dolgokat, hanem azt is, miért ne. Pofonegyszerűen alkalmazható módszert ad a kezünkbe arra, miként döntsük el, mitől szabaduljunk és mit tartsunk meg. Sőt, ha redukáltuk a holmijainkat azokra, amelyek valóban örömet okoznak nekünk, akkor még a tárolásra-rendszerezésre is bemutat egy más lehetőséget – a vertikálisat. Marie Kondo igazából meg tudja változtatni az ember – sőt, egy háztartás „kimarizása” akár több ember – életét!

1b9e05cdcf0193afe56cf6c417987a7d

Forrás: Pinterest

Időnként rácsodálkozom, hogy mennyi kacat van a világban, a boltok polcain és elgondolkodom azon is, vajon tényleg szüksége van-e az emberiségnek ennyiféle fogkefére, wc-papírra, meg mosógépre, ezerféle formájú, ugyanolyan egészségtelen zsemlére??? És persze sorolhatnánk még. Ennél már csak az “érdekesebb”, hogy ha egy ruhadarab címkéjén bizonyos embléma szerepel, akkor azt abszolút irreális áron is el lehet adni – tömegével. A gyerekeinket annyi holmival látjuk el, hogy már a kétévesnek egész életére elegendő cucca van. Persze nem olyanok, amelyeket tíz év múlva is használhatna, mert általában pár hónapon, éven belül ki kell dobni, le kell cserélni az összeset. És ugye azt már mindenki tudja, hogy a gyerek nem a tárgyaktól lesz boldog. Sőt, a felnőtt sem, max. ideiglenesen. Ha másra nem, csak olyan banális dologra gondoljunk, hogy kell-e nekünk egy plusz stresszfaktor, amit mondjuk az irreális mennyiségű, ráadásul általában nagyrészt nem is rajongásig szeretett, netán már/még túl szűk ruhánk közti választás okoz reggelente? Szerintem mindenkinek van elég dilemmázni és döntenivalója enélkül is ahhoz, hogy amin lehet, egyszerűsítsen az életében és legalább a személyes tereiben csak olyan dolgok legyenek, amelyek valóban örömet okoznak neki amellett, hogy hasznosak.  Vagy gondoljunk egy-egy bevásárlásra: micsoda – sokszor felesleges – választék, mennyi idő, mire ebben hozzájutunk ahhoz, amire valójában szükségünk van… Alapvetően persze én is szeretem, ha van választási lehetőségem, de azt hiszem, egy kicsit ma már túlzásba vittük ezt a választék-kérdést, ráadásul a környezetet is túlságosan megterheli a szemét, amit fogyasztói társadalmunk termel.

Szóval miért jó, ha optimalizáljuk a bennünket körülvevő tárgyak számát és rendbe tesszük őket?

Először is a „konmari” módszerrel csak azok a tárgyak maradnak meg, amelyek valóban jó érzésekkel töltenek el bennünket. Kíméletlenül meg kell szabadulni mindentől, amit kényszerűségből tartunk, tehát például csak azért, mert hátha jó lesz még valamire, vagy mert utálom, de ha már megvan, akkor megtartom, netán ettől az apró lyuktól itthonkának még jó lesz… Na, ezek azok a dolgok, amelyek – mivel valójában nem szeretjük őket – negatív energiákat tárolnak és „adnak ki magukból”. Már rájuk nézni sem jó és a nemszeretem érzést folyamatosan fenntartják bennünk. Ha meg jól eldugjuk őket, hogy még csak ne is lássuk, akkor pláne feleslegesen foglalják a helyet, hisz így esélyük sincs rá, hogy valaha is használatba kerüljenek. Márpedig a sokáig nem használt tárgyaknak tudjuk, mi lesz a sorsa: gondoljunk az évek óta lakatlan házakra. Még emberi kéz sem kell hozzá, hogy leromoljon az állapotuk és áradjon belőlük a pusztulás nem éppen pozitív energiája. Továbbá, ha túl sok nemszeretem tárgyat halmozunk fel, nagyon nehezen tudnak az életünkbe új, az aktuális helyzetünknek megfelelőbb tárgyak „érkezni”, hiszen energetikailag, vagy/és fizikailag nem lesz helyük, sőt, a túlzásba vitt ragaszkodás a tárgyakhoz különböző életterületeken akadályozhat bennünket.

Akinek nagy tér áll rendelkezésre, van pince, szuterén, tárolóhelyiség, garázs, padlás, stb., annak a legkönnyebb a dolga, ami a raktározást illeti. Rengeteg cucc halmozható fel ezekben a helyiségekben! Akár tönkrement, csorba, törött dolgok. Ha nagyon spirituálisan akarom megközelíteni, akkor ugye gondolhatunk itt arra, hogy ami alattunk van, az Földanyával való kapcsolatunkra lehet hatással. Milyen földi élet az, amelyben ezt a kapcsolatot egy csomó szemét és a belőlük áradó negatív energia kíséri, míg hozzánk eljut? Ezen a vonalon továbbmenve: a padlás felettünk van, a koronacsakra irányában, amelyen keresztül az isteni energiát áramoltathatjuk… Kevésbé spiriknek: ugye nem mindegy, mi(lyen energia) „lebeg” a fejünk felett? Ha a garázsban halmozzuk a lomot, akkor meg milyen energiákkal indulunk utunkra és milyenek fogadnak minket, amikor megérkezünk?

A korábban boncolgatott okok miatt akkor sem jobb a helyzet, ha „csak” a mindennapjaink része, hogy a felesleges, nem használt tárgyak energiája vesz bennünket körbe, mert a lakóterünkben tároljuk őket. Ráadásul ezek megnehezítik a rendrakást, hát még a rend fenntartását, illetve rendkívül bonyolulttá tudják tenni a takarítást és elveszik a helyet tőlünk, az élettől, az élet áramlásától.

Ok, akkor hát mit tegyünk annak érdekében, hogy legalább a tárgyakból tiszta energia áramoljon felénk? Dobjuk ki őket. Mindent, ami nekünk nem okoz örömet. (Marie leírja, hogy hogyan tudjuk bombabiztosan megállapítani mi az, ami örömet okoz.) Mindent kidobálni, az pazarlás! Nem, nem az, mert remek helyeket lehet találni mindennek, ami számunkra nem képez értéket és tényleg kidobni a kukába csak azt kell, ami valóban szemét. Alap ugye, hogy a jó állapotú, felesleges ruhákat, egyebeket eladományozzuk, de főleg a gyerekruhák privát árusításának is nagy divatja van az anyukák körében és egyre több használt műszaki cikk is gazdát cserél a bizományi áruházak, vagy az internet segítségével. Folyamatosan nő az olyan vállalkozások száma is, amelyek újrahasznosítással foglalkoznak, bizonyos dolgokat ők is szívesen átvesznek. De kiszanált törölközőknek, egyéb textileknek az állatmenhelyek is örülnek, mert télen nagyon nagy hasznukat veszik, így négylábú barátainkat is tudjuk segíteni.

Márpedig jót tenni jó és jó tett helyébe jót várj, ugye? Ne várj, egyszerűen csak élvezd, hogy felszabadulsz, netán pluszpénzhez jutsz, vagy másokon segítesz – a viszonzás, a jutalom ilyen-olyan formában úgyis meg fog érkezni hozzád!

Mit nyersz vele, ha nekiállsz és „kikonmarizod” az életedet? Ugyanazt, amit egy kiadós méregtelenítő léböjtkúrával és/vagy egy spirituális oldással, csak más szinten. Megújulsz, regenerálódsz, újjászületsz, felfrissülsz, felszabadulsz, megszabadulsz egy csomó tehertől. Szuper önismereti tréningként is lehet alkalmazni, hiszen Marie módszere szerint kategóriánként végezve a szelektálást, minden egyes tárgyat a kezedbe kell venned, hogy eldöntsd, örömet okoz-e. Ilyenkor aztán lehet tudatosítani, hogy miket halmozunk fel előszeretettel és milyen céllal tesszük ezt, miért esik nehezünkre az elválás egyes dolgoktól, stb. Akár múltbéli dolgaink lezárását is megejthetjük a szanálás alatt. Gyakorlatilag ez a módszer is abban segít, hogy új életet kezdj, életmódot válts!

Ha végre sikerült a nagy mutatvány és már csak olyan tárgyaink maradtak, amelyek hozzájárulnak a boldogságunkhoz, itt az ideje, hogy optimális tárolást biztosítsunk számukra, hiszen a rend kell a harmónia-érzéshez.

 

konmari_fiok

Forrás: Pinterest

A „konmaris” tárolás abszolút más, mint a megszokott  és – láss csodát – sokkal praktikusabb! A lényege, hogy mindent átláthatóan, vertikálisan tároljunk. Ehhez a legcélszerűbbek a fiókos szekrények, de ugye a mi kultúránkban a polcok és a vállfák a divatosabbak. Ez sem probléma: egy kis fantáziával akár cipősdobozok, vagy élelmiszerboltokból ingyen elhozható, kiürült tárolódobozok segítségével is pompásan meg tudjuk oldani a sokkal kényelmesebb, helytakarékosabb függőleges tárolást. Marie állítja, hogy a háztartások nagy részében a „konmarizás” után megmaradt cuccok „konmaris” tárolása plusz anyagi ráfordítás nélkül kivitelezhető, mert eleve van otthon olyan és annyi doboz, ami megfelelő erre a célra. Természetesen lehet venni csudaszép, spéci tárolódobozokat is, ez már tényleg egyéni ízlés, kívánság és pénztárca kérdése, de tuti, hogy ilyenekből is akad minden háztartásban elfekvőben egy-két darab, amit eddig nem is tudtak jól kihasználni a tulajdonosaik.

Tény: a ruhák eme tárolási módja bizony precíz hajtogatást igényel. Ez első hallásra ijesztő lehet annak, aki nem szeret túl sok időt tölteni a göncei szekrénybe pakolásával. Valóban kicsit – tényleg nem olyan sokkal – tovább tart, mintha a megszokott módon hajtogatnánk, viszont kétségtelen, hogy vannak előnyei. Először is, amikor szépen kiterítjük az adott ruhadarabot és módszeresen téglalap alapúra hajtogatjuk, akkor egyrészt azzal, hogy törődünk vele, pozitív energiával töltjük fel. Másrészt észrevesszük, ha bárhol folt, lyuk, foszlás, gombhiány, vagy bármi egyéb hiba van rajta és nem akkor kell ezzel szembesülnünk, amikor épp fel akarnánk venni. Ezen kívül ennek a hajtogatásnak köszönhetően úgy tárolhatjuk a ruháinkat helytakarékosan, hogy könnyen ki tudjuk választani és elő tudjuk kapni azt, amelyiket szeretnénk felvenni. Ezzel pedig időt spórolhatunk, ráadásul épp akkor, amikor valószínűleg úgyis jobban sietünk, mint amikor nekiállunk a mosott-vasalt ruhák elpakolásának.

Mindezek után a legfőbb jutalmunk egy kényelmesebb, kellemesebb otthon. Ráadásul aki elsajátítja a „konmari” életérzést, az többet nem fog feleslegesen felhalmozni olyan tárgyakat, amelyek nem okoznak örömet neki és új életmódjának köszönhetően soha többet nem fog gondot okozni a rend fenntartása sem az otthonában. Ha érdekel Marie szemlélete, kíváncsi vagy bevált megoldásokra, csatlakozz hozzánk a Konmari Pécs Facebook csoporthoz, szeretettel várunk!

Almási Edina

Életmód tanácsadó és -terapeuta

Spirituális választerápia és Lélekhang terápia alkalmazó